• Buborékfólia

A buborékfólia az egyik legolcsóbb és igen népszerű medencefűtési mód, melyet gyakran használnak kiegészítőként másféle melegítők mellett. A fólia vízzel érintkező felületén buborékok találhatók, így egy vékony légréteg alakul ki, mely szigetelőanyagként viselkedik. Akár 4-5 fokot is javíthat a víz hőmérsékletén azzal, hogy napsütéses időben felerősíti a nap erejét, éjjel pedig csökkenti a lehűlést. Elérhető kézzel mozgatható változatban, de hengerre is szerelik, ilyenkor használaton kívül csak fel kell tekerni.

• Napelemes rendszer

A napelemes rendszerek nemcsak a medencefűtésre használhatók, hanem akár teljesen energiafüggetlenné tehetik a háztartást, és ideális esetben még a közmű hálózatba is visszatáplálható a megtermelt felesleg.  

• Külső polikarbonát lefedés

A külső polikarbonát lefedéssel egy zárt, műanyag keret kerül a medence fölé, mely a napsugarakból érkező energiát bent tartja, és nem engedi elpárologni a víz hőjét sem. Többféle változatban érhető el, létezik egymás alá betolható panelekből álló kivitel, illetve olyan, amely kupolaszerűen magasodik a vízfelület fölé.

Előnyei:

• nem igényel külső energiát, így nincs havonta jelentkező költsége
• utólag is könnyen felszerelhető
• akár május közepétől szeptember közepéig kitolja a medence használati idejét
• véd a szennyeződésektől

Hátrányai:

• eltolható fedésnél helyet kell hagyni a kinyitott elemeknek
• az eltolható kialakítás miatti padlón rögzített csúszósinek nem esztétikusak és akadályozhatja a közlekedés medence mellett részen kétoldalt
• viszonylag költséges

• Elektromos fűtés

Az elektromos medencefűtés egy viszonylag egyszerű gépezet, ahol a szivattyút egy vezérlőegység üzemelteti. Ebben található a fűtésért felelős rész, mely a vizet melegíti.

Azok, akik szeretnének az áramszámlán spórolni, gyakran használnak a rendszer mellett különféle szolár takarókat is. Ezek a vízfelületre simulva képesek akár 4-5 fokkal is csökkenteni a hőveszteséget.

Előnyei:

• könnyen telepíthető
• kiválóan fel tudja melegíteni a víz hőmérsékletét
• akkor is működik, ha nem süt a nap
  

Hátrányai:

• jelentősen megnövelheti az áramszámlát
  

• napelemmel kombinálva szinte rezsimentes, de ekkor a napelem telepítésének vagy nagyobb méretezésének van költsége

• Hőszivattyús fűtés

A hőszivattyúval történő fűtés a levegőből veszi ki a melegítéshez szükséges hőt, miközben egy több lépcsős folyamat során összenyomja és elpárologtatja a rendszerben lévő speciális gázt. Elektromos áram szükséges a működtetéséhez, de hatékonysága kiváló, akár négyszer-ötször több hőt állít elő, mint amennyi energiát használ.

Előnyei:

• olcsó fűtési mód, de valamennyi áram szükséges hozzá
• utólag is könnyen beépíthető
• időjárástól függetlenül működik
  

Hátrányai:

• áram szükséges hozzá
• viszonylag nagyobb összeg a kiépítése
  
• homokszűrő beépítése szükséges

• Szolár fűtés

A szolár fűtés a nap energiáját használja fel a víz melegítésére, de nem áramot termel, hanem a csövekben lévő vizet érik a napsugarak. Ennek többféle alternatívája létezik, az egyszerűbb kivitelnél csak a medence vizét keringtetik egy szolár panelben. A nagyobb méretű megoldás során viszont már a teljes háztartás fűtéshőjét vagy meleg víztermelését is napkollektorok biztosítják.

Előnyei:

• csak a keringető szivattyú működésének van minimális költsége
• egyszerű rendszer
• többféle méretezéssel is elkészülhet

Hátrányai:

• függ a napsütéstől
• ha a háztartási meleg vízzel egy hálózatba van kötve, akkor a meleg víz felhasználása kihűtheti a medencét is
  

A szolár medencefűtés jellemzői

Mivel a szolár medencefűtés az egyik leggazdaságosabb és leggyakrabban használt megoldás, így érdemes alaposabban is megismerni a részleteit. A napelemmel ellentétben, amely elektromos áramot állít elő, ezek a rendszerek a napfény hőjét hasznosítják.

• Szőnyeg

A szolár szőnyeg az egyik legegyszerűbb lehetőség, a kisebb modelleket akár szakember nélkül is össze lehet szerelni. Ennek a medencefűtésnek az a lényege, hogy nagy felületű, fekete színű szőnyeget terítenek szét a medence közelében, amelyben lassan vizet áramoltatnak. Az elnyelt napfény gyorsan felhevíti az anyagot, a meleg víz pedig átadja hőjét a medence vizének.

Jellemzően 4-5 fokkal emelheti meg a vízhőt, de a folyamat lassú, hiszen a kültéren felállított, szétszedhető medencéknél is legalább 3-4 nap kell a teljes felmelegítéshez. Nagyobb víztömegekhez pedig állványzatra épített, szakemberek által felépített szőnyegre lehet szükség. A telepítéskor a medence vízfelületének 75-100%-ával megegyező méretű szolár szőnyeget kell felhelyezni, de abban az esetben, ha a vizet használaton kívül szolár buborékfólia védi, 50% is elegendő lehet.  

• Panel 

• Napkollektor 

A napkollektoros medencefűtés a szolár panel nagyobb változata, melyet a legtöbb esetben a közel eső háztetőre helyeznek. A vákumcsövekben lévő vizet vagy más folyadékot a nap hője kiválóan fel tudja melegíteni, ezt közvetlenül a medence rendszerébe lehet kötni.

Nagyon gyakori, hogy nemcsak fűti a medence vizét, hanem a lakóépület melegéért felelős rendszerébe is besegít. Nyáron a csövekben áramló folyadék hőmérséklete elérheti a 60-100, míg télen a 40-80 fokot. A kiépítésének ára változó, attól függően, hogy csak a medencéhez használják, vagy a ház fűtése is ezzel működik. A teljes költség néhány százezer forinttól akár egy-két millió forintig is terjedhet.

A napkollektorok egyéb felhasználási területei: